Eladtam a gyerek babakocsiját a neten. Adóznom kell utána?

2015. március 12. csütörtök, 07:19

Az elmúlt néhány évben, főként az internetes értékesítésnek köszönhetően, hihetetlen mértékű növekedésnek indult hazánkban a használtcikk piac. A különböző, netes hirdetési és aukciós oldalakon keresztül eladott ingóságaink értékesítése után azonban nem terhel minket adókötelezettség, így a holmikért kapott pénzt egy az egyben zsebre vághatjuk. Vagy mégsem? Nézzük, hogy pontosan milyen adókötelezettségek vonatkoznak ránk, ha az interneten keresztül túladunk gyermekünk kinőtt holmijain?

Ha ingóságainkon magánszemélyként, nem gazdasági tevékenység keretében adunk túl, akkor az azután fizetendő adó mértékét az ingó átruházásából származó jövedelem szabályai szerint kell megállapítani. Ebben az esetben az adóalanyt 16%-os SZJA megfizetés kötelezi az értékesített ingóságok után. Mentesülünk azonban az adóteher alól, ha az előadott ingóságból szerzett jövedelem nem haladja meg a 200.000 forintot, illetve akkor is, ha a teljes adóévben ilyen módon szervett jövedelmünk nem lépi túl a 600.000 forintot. Ha ezen összegeket túllépjük, akkor bizony már meg kell fizetnünk az ilyen módon szerzett jövedelem után a 16%-os SZJA-t, viszont értelemszerűen nyugta és számla adására nem vagyunk kötelesek, hiszen áfa-fizetési kötelezettség sem terhel minket.

A következő eset, hogy magánszemélyként ugyan, de gazdasági tevékenység keretében értékesítjük rendszeresen ingóságainkat. Ilyenkor az ebből szerzett bevétel már önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, mely után a 16%-os SZJA mellett még egy 27%-os egészségügyi hozzájárulást is be kell fizetnünk. Persze itt is vannak kivételek, mikor mentesülünk az adófizetés alól, mégpedig abban az esetben, ha az adóévben ilyen módon szerzett jövedelmünk nem haladja meg a 600.000 forintot. A fentebb leírt 200.000 forintos szabály ezen esetben nem alkalmazható. Mivel azonban gazdasági tevékenység keretében értékesítjük ingóságainkat, ezért áfa-alanyiság is keletkezik, vagyis rendelkeznünk kell adószámmal, és számlát, illetve nyugtát is adnunk kell. Sőt, ha nem választottunk alanyi adómentességet, akkor áfa-befizetési, áfa-bevallási kötelezettség is terhel minket.

A következő eset, ha egyéni vállalkozóként értékesítjük ingóságainkat. Ilyenkor az általunk egyéni vállalkozóként választott adózási módra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítanunk az értékesített ingóságok után fizetendő adó mértékét. Mivel egyéni vállalkozóként áfa-adóalanynak minősülünk, ezért mind nyugta-, mind pedig számlaadási kötelezettség terhel minket, és ha nem választottuk az alanyi adómentességet, akkor emellé még áfa-fizetési, illetve áfa-bevallási kötelezettség is társul.

Az előbbieket olvasva felmerülhet a kérdés, hogy egy magánszemély esetében vajon mi minősül gazdasági tevékenység keretén belül történő értékesítésnek és mi nem?

Ha mondjuk ruhákat vásárolok ilyen jellegű szükségletem kielégítésére, tehát arra, hogy azokat viseljem, majd később mikor meguntam őket, akkor továbbadok rajtuk, akkor ez nyilván nem gazdasági tevékenység keretében történik. Szintén ez a helyzet, ha gyermekem már kinőtt holmijain szeretnék túladni.

Azonban, ha kimondottan olyan céllal vásárolok ruhákat, vagy gyerekholmikat, hogy azokat később továbbértékesítsem, ráadásul rendszeresen teszem ezt, akkor az már értelemszerűen gazdasági tevékenység keretein belül történik.

De hogy honnan tudja a hatóság, hogy a hirdetési oldalra felrakott rugdalózót valóban hordta gyermekem, csak kinőtte, vagy már alapból azért szereztem be, hogy egy kis haszonnal túladjak rajta?

A válasz, hogy gyakorlatilag sehonnan. Viszont az könnyedén szemet szúrhat, ha minden hónapban felrakok egy eladó kiságyat az internetre, mondván hogy a gyerek már kinőtte.