Ön tudja mi a különbség a készenlét és a készenléti jellegű munkakör között?
- 2018. augusztus 31. péntek, 10:38
Sokan úgy gondolják, hogy a készenlét és a készenlét jellegű munkakör egy és ugyanazon dolog. Szeretnénk most rávilágítani a két jogintézmény közötti különbségre és tisztázni jelentésüket.
Készenlét
A készenlét, a munkavállaló munkaidőn túli rendelkezésre állást jelenti. Az különbözteti meg a készenlétet az ügyelettől, hogy készenlét esetében a munkavállaló az általa választott helyen tartózkodhat, ügyelet esetében pedig a munkáltató határozza meg a rendelkezésre állás helyét. Fontos azonban, hogy készenlét esetében is olyan helyen kell tartózkodnia a munkavállalónak, hogy ha a munkáltatónak szüksége van rá, akkor azonnal rendelkezésre kell állnia és munkavégzésre képes állapotban kell lennie.
A készenlét szabályozásához hozzátartozik, hogy időtartamát, a munkavállaló részére legalább egy héttel korábban és egy hónappal előre jelezni kell. Előre nem látható körülmény felmerülése esetén, ezt a munkáltató, a készenléti nap előtt 4 nappal még módosíthatja. Ennek kommunikációja szóban is elegendő, de ha a munkavállaló írásos formában kéri a munkáltatótól, akkor az köteles ennek eleget tenni és írásban elrendelni.
4 óránál tovább tartó rendelkezésre állás akkor kérhető, ha az:
- technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának,
- a közszükséglet kielégítésének,
- vagy pedig baleset, elemi csapás, súlyos kár, egészséget és környezetet fenyegető veszély megelőzése, elhárítása érdekében van.
A készenléti idő alatt a munkavállaló a bérének 20%-t fizetségül megkapja, kivéve ha munkavégzésre is sor kerül, ugyanis ebben az esetben az alapbéren túl 50% túlórapótlék is megilleti őt.
Készenléti jellegű munkakör
Akkor minősítjük a munkavállaló munkakörét készenléti jellegűnek, ha a rendes munkaidő legalább egyharmadába munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére. Tökéletes példa erre a recepciós vagy a portás munkavállaló. Akkor is készenléti jellegű munkakörről beszélünk, ha a munkavégzés alatt a munkavállalónak igen kevés feladata van. Ilyenkor hiába dolgozik több mint 8 órát, az ő munkakörében több ideig kell rendelkezésre állnia ugyanazért az összegért, mint az általános teljes munkaidőben dolgozóknak. Erre a legjobb példa az úszómester.
Nincs általános meghatározása a készenléti jellegű munkakörnek. Ez mindig eset függő, a munkakörtől és pozíciótól függ. Azt, hogy egy munkavállaló munkaköre készenléti jellegűnek minősül-e, a munkáltató határozza meg, azonban ezt követően a munkavállaló munkaügyi jogvita keretében megfellebbezheti ezt. A készenléti jellegű munkakör meghatározása már szükséges a munkaviszony kezdetén, hiszen erre a foglalkoztatási formára más munkaszervezési szabályok vonatkoznak.
- A munkaidő részeként számolandó el a munkaközi szünet.
- A munkavállaló napi munkaideje, megállapodás alapján akár napi 12 órára is emelhető.
- A heti munkaidő 72 óra lehet és vasárnapra is beosztható rendszer munkaidőben.
- A napi pihenőidő 11 óra helyett, 8-ra csökkenthető.
Ismét egy különbség a készenléti jellegű munkakör és a készenlét között, hogy a készenléti jellegű munkakörben nem lehet csak az alapbér 20%-t kifizetni a munkavállalónak, teljes alapbérre jogosult.