Megfigyelhetem az alkalmazottamat

2014. augusztus 25. hétfő, 15:07

A munkáltatók részéről gyakori dilemma, hogy hogyan is mérjem le, munkavállalóm valóban azt teszi-e munkaideje alatta, amiért fizetem. A dolog azért két élű, mert ahogyan a munkáltatónak vannak bizonyos esetben jogai, hogy megfigyelje, jobban mondva ellenőrizze munkavállalóját, úgy az alkalmazottnak is vannak bizonyos jogai.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egy nem régiben kiadott nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogellenes munkahelyi megfigyelések bírságot vonhatnak maguk után a munkáltató részéről. Méghozzá nem is kismértékűt, hiszen a bírság 10.000 Ft-tól akár 10 millióig is terjedhet. Persze csak akkor, ha a munkáltató alkalmazottjának megfigyelésével, ellenőrzésével megsérti annak személyes jogait.

De hol a határ a jogkövető és a jogsértő megfigyelés és ellenőrzés között?

A munkáltatónak valójában igen széleskörű jogosultsága van alkalmazottjának ellenőrzésére, egészen addig, míg nem sérti meg annak személyes jogait és emberi méltóságát. Fontos, hogy a munkáltatónak fel kell hívnia alkalmazottja figyelmét az ilyen jellegű ellenőrzésre és egyes esetekben, még a hozzájárulását is ki kell kérni, bár ez csak néhány esetre igaz. Az is gyakori hiba, hogy a munkáltató az adott célnak nem megfelelő technológiai megoldást alkalmaz a megfigyelésre, mely a későbbiekben, ha esetleg peres útra terelődne a dolog, akkor bizony a munkavállaló számára jelent majd jogi előnyt.

A munkahelyi megfigyelés célja ugye egyértelműen az, hogy a munkáltató ezáltal ellenőrizze, hogy az alkalmazottak bizalmasan kezelik-e a működéssel kapcsolatos információkat, valamint hogy megfigyelje mennyi is az az idő, melyet valóban munkavégzésre fordít alkalmazottja. Az ilyenfajta felülvizsgálathoz az alkalmazott hozzájárulására egyébként nincs szükség. A munkavállaló belegyezésére csak abban az esetben van szükség, ha a saját tulajdonában lévő eszköz (telefon, tablet, laptop, stb.) nyomon követése lenne a cél. Az alkalmazottat tehát az ellenőrzésről megkérdezni nem kell, viszont minden esetben szükséges a erről történő tájékoztatása.  

A munkáltató áttekintheti az olyan belső kommunikációs adatfolyamokat (emailek, skype beszélgetések), melyek a cég működésével kapcsolatosak, amennyiben erről a munkavállaló előtte megfelelő tájékoztatást kap. Az alkalmazott személyes levelezésébe azonban a munkáltatónak nincs joga belenézni még akkor sem, ha azok céges email fiókon keresztül történtek. Tehát az ellenőrzés csupán az alkalmazott munkaviszonnyal összefüggő magatartására irányulhat, a magánjellegűekre nem.

Az alkalmazottak kamerás megfigyelése is lehetséges, azonban az ellenőrzés nem irányulhat a tényleges munkavégzés mértékének ellenőrzésére. Olyan helyeken helyezhető el kamera, ahol ez biztonsági célokat szolgál, mondjuk egy gyártósor mellett, ahol nagyobb a balesetveszély. Azonban itt sem a megfigyelés, hanem a dolgozók személyes biztonságának megőrzése az elsődleges cél.

GPS és GSM megfigyelési rendszerek alkalmazása is csak ott indokolt, ahol a munkakör miatt fokozott ellenőrzésre van szükség, mondjuk futárok, vagy sofőrök esetén. Persze a munkavállaló tájékoztatása ebben az esetben is kötelező és a munkaidő lejártával, ezen eszközökkel az alkalmazott hollétéről adatokat gyűjteni már jogellenes.

Jogszerűtlen adatkezelési eljárás esetén a munkavállaló azonnali hatállyal felmondhat és igényérvényesítéssel a NAIH-hoz fordulha.