A reklámszolgáltatónak nyilatkoznia kell
- 2014. július 20. vasárnap, 08:55
Az új reklámtörvénnyel és az augusztus 15-én életbe lépő módosításával már rengeteget foglalkoztak a különböző médiumok az elmúlt hónapokban. A legtöbben tisztában vannak vele, hogy a reklámokat közzétevő cégeket adókötelezettség terheli, ha ezen tevékenységükből befolyó bevételeik meghaladják az évi 500 millió forintot.
A reklámtörvényhez nagyjából egy hónapja benyújtott módosítási javaslat akkor igen nagy port kavart, ugyanis úgy tűnt, hogy jelentős adóteherrel fogja sújtani az olyan kvv-kat, melyek adóalanynak számító, azonban adókötelezettségét nem teljesítő cég reklámfelületét veszik igénybe.
Mivel a legtöbb hazai vállalkozás már kisebb-nagyobb mértékben használ olyan online hirdetési formákat, mint a Google hirdetési rendszere, az AdWords, vagy éppen a Facebook promociós lehetősége, ezért fennállt a veszélye, hogy az ilyen reklámlehetőségek igénybevétele esetén a hirdetőnek kell majd megfizetni a reklámadót. Ráadásul az első módosítási javaslatban a reklámköltés értékhatárát 25.000 Ft/hó összegben határozták meg, vagyis az e fölötti rész után kellett volna a AdWordsben, vagy éppen a Facebookon hirdető cégeknek 20%-os adót fizetnie. (Mivel a Googlehoz, vagy a Facebookhoz hasonló, nemzetközi multicégek adóalanyiságuk ellenére, vélhetőleg nem fognak reklámadót fizetni). A jogalkotók azonban viszonylag hamar felismerték tévedésüket, így gyorsan benyújtottak egy módosítást is a módosításhoz. Nézzük, hogyan is rendelkezik a reklámadóról szóló 2014. évi XXXIV. törvénnyel módosított 2014. évi XXII. törvény, mely 2014. augusztus 15-től lép életben.
A törvény értelmében a reklám közzétevőjének (tehát a reklámfelület tulajdonosának) a reklám közzétételéről szóló számlán, bizonylaton, vagy éppen szerződésen nyilatkoznia kell arról, hogy reklámbevételei alapján terheli-e adófizetési kötelezettség, vagy sem. Ha terheli, akkor arról is nyilatkoznia kell, hogy ezen kötelezettségének eleget tett-e vagy sem. Ha a reklám közzétevője ezen nyilatkozatok feltüntetését elmulasztja, és bevételei mértéke alapján adóalanynak számít, akkor adófizetési kötelezettsége áthárul a hirdetőre, vagyis arra a cégre, aki igénybe veszi, kibérli reklámfelületét. Jobban mondva nem is áthárul, hiszen a reklám közzétevője, vagyis a reklámfelület tulajdonosa így is adóalany marad és a saját adóalapja nem csökken azáltal, hogy mulasztása miatt a hirdetőnek is adót kell fizetnie. Ilyen esetben egyébként a reklám megrendelője havonta, a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételét követő hónap 20. napjáig köteles az általa megrendelt reklám-közzététel utáni adót összesítve bevallani és megfizetni.
A jogszabály ezen pontján történt jelentős változás, ugyanis míg az első módosítási javaslatban a jogalkotók 25.000 Ft/hó értékben határozták meg az adóalanyiság határát, addig a „javított” módosításban ez a határ már 2.500.000 Ft/hó. Ez azt jelenti tehát, hogy még ha olyan reklámfelületet is veszek bérbe, melynek tulajdonosa a reklámadó szempontjából adóalanynak számít, ám adófizetési kötelességének nem tesz eleget, engem csak akkor terhelhet az ő mulasztása miatt adófizetési kötelezettség, ha a reklám-közzététel havi összesített ellenértéke meghaladja a 2.500.000 Ft-ot. Ráadásul ilyenkor is csak a 2.500.000 Ft-ot meghaladó összeg után kell adót fizetnem, pontosan 20%-ot. Ebben az esetben viszont a reklám közzétételének költsége már nem számolható el a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításként. Ez pedig már a teljes összegre és nem csak a 2.500.000 Ft fölötti részre vonatkozik.