Mit jelent az új reklámadó a hazai kkv-k számára

2014. június 30. hétfő, 11:56

Az nem is lehet kérdéses, hogy az elmúlt közel egy hónap legnagyobb médiapublicitást kapott adóügyi témája a reklámadó bevezetése volt. Az új törvényt sokan sokféleképpen magyarázzák. Egyesek a sajtószabadság korlátozásáról beszélnek, mások a magyar kultúra és értékek védelmében hozott lépésként magyarázzák, megint mások egyszerű párpolitikai „leszámolásként” írják le. De pontosan mit is takar az új törvény adóügyi szempontból?

A reklámadóról szóló javaslatot L. Simon László, Fideszes képviselő még június elején jelentette be, mely mint egy cunami söpört végig a magyar médiapiac tengerén. Az érintettek nagy részét felháborította a dolog, és sokan újfent a sajtószabadság sárba tiprását kezdték emlegetni. Aztán jöttek az ellen demonstrációk, meg az elsötétítés, melyek azonban nem jártak eredménnyel, hiszen az országgyűlés június 11-én ezek ellenére is megszavazta a reklámadóról szóló törvényt.

A reklámadóról szóló törvény előírja, hogy a médiavállaltoknak, az internetes reklámfelületek tulajdonosainak, a lapkiadóknak, valamint a szabadtéri reklámhordozók hasznosítóinak meghatározott mértékű adót kell fizetniük reklámbevételeik után. A hangsúly pedig itt a meghatározott mértékűn van, hiszen nem egyforma adóteher sújtja az egyes adóalanyokat, melyet sokan kifogásolnak.

A reklámadó alól ugyanis mentesülnek azok, akiknek reklámbevételei nem haladják meg az évi fél milliárd forintot. Akiknek azonban ezen forrásból származó bevételeik éves szinten túllépik a 20 milliárd forintot, azoknak az említett összeg 40%-át kell a befizetni a költségvetés felé. Jobban mondva csak a 20 milliárd forint fölötti rész után kell 40%-ot fizetniük, hiszen a reklámadó egy sávos adótípus.

Reklámadó sávok eloszlása:

• Az adóalap félmilliárd forint alatti része után nem kell adót fizetni.
• Az adóalap 5 milliárd forintig terjedő része után 1% adót kell fizetni
• Az adóalap 5 és 10 milliárd forint közötti része után 10% adót kell fizetni
• Az adóalap 10 és 15 milliárd forint közötti része után 20% adót kell fizetni
• Az adóalap 15 és 20 milliárd forint közötti része után 30% adót kell fizetni
• Az adóalap 20 milliárd forint fölötti része után kell 40% adót fizetni

Ha tehát egy vállalatnak a reklámokból származó bevételei meghaladják a 20 milliárd forintot, akkor csak a 20 milliárd fölötti részt terheli 40%-os adókulcs. Ilyen vállalatból egyébként jelenleg egy van hazánkban, mégpedig az RTL Group tulajdonában lévő Magyar RTL Televízió Zrt. Az ő nettó árbevételük 2013-ban meghaladta a 23,5 milliárd forintot, melynek legnagyobb részét vélhetőleg a reklámokból befolyt bevételek jelentették. A másik nagy, hazai kereskedelmi csatornát, a TV2-t is üzemeletető MTM-SBS Televízió Zrt.-nek 2013-ban azonban csak valamivel több mint 16 milliárd forintos nettó árbevételt sikerült elkönyvelnie.

A törvényjavaslatról szóló parlamenti szavazás előtt egy nappal benyújtottak egy módosítást is, mely segítséget nyújt azon adóalanyoknak, akik az előző pénzügyi évet vesztességgel zárták. A módosításnak köszönhetően az előző évi elhatárolt veszteség felével csökkenthető az adott évi adólap. Mivel ezzel a módosítással a MTM-SBS Televízió Zrt. járt igazán jól, ezért nem csoda, hogy sokan úgy gondolják, az új adótörvényt valójában a Magyar RTL Televízió Zrt.-re szabták.

A TV2-t is üzemeletető MTM-SBS Televízió Zrt. ugyanis évek óta veszteséggel üzemel. A cég tavaly 10,8 milliárdos, míg 2012-ben 6,7 milliárdos mínuszt könyvelhetett el az év végén, vagyis az idei évben reklámadó alapjukból egy igen jelentős összeget írhatnak majd le.

Egyébként a reklámadó ötlete már többször felmerült, persze nem pont ilyen formában. Az első változat még 2000-ben látott napvilágot, melyben az írott és az elektronikus sajtót szerették volna ilyen formán megadóztatni. A tervek szerint az adó mértéke 6% lett volna. Később, 2008-ban az Országos Érdekegyeztető Tanács vetette fel egy 3%-os reklámadó bevezetését, melyet a bankok túlzottan agresszív hitelreklámjainak korlátozásával indokoltak. Persze ebből sem lett semmi, mint ahogy a 2010-es felvetésből sem.

A reklámadóból egyébként a kormányzat az idei évben kevesebb mint 10 milliárd forintos bevételre számít.

Persze a legtöbb cégvezető csak legyint, hogy ez őket úgysem érinti közvetlenül, hiszen hazánkban nagyjából 30-40 olyan médiatulajdonos vállalat lehet, melyeknek éves reklámbevétel meghaladja a fél milliárd forintot. Azonban az L. Simon László által benyújtott legújabb módosítási javaslat alapján a Reklámadó bizony a közép- és kisvállalatokra is kiróná hirdetéseik utáni „sarcot”.

Mit jelentene ez pontosan  a kkv-k számára?

A Reklámadó legújabb törvénymódosítási javaslata szerint a reklámokat megjelentető cégnek (vagyis a hirdetési felület tulajdonosának) ezentúl nyilatkoznia kellene hirdetői irányába adókötelezettségéről, jobban mondva arról, hogy ezt teljesítette. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve nem fizeti be a számára kiszabott adóterhet, akkor ez a megrendelőjére, vagyis magára a hirdetőre terhelődik át. Nyilván egy nagy televízió társaság, vagy egy nagy lapkiadó esetén ez nem okoz gondot, de mi a helyzet az olyan online, a virtuális térben „létező” hirdetési rendszert üzemeltető, külföldön bejegyzett cégekkel, mint a Google, vagy éppen a Facebook.

A két a multinacionális technológiai cég hazai hirdetési bevételei alapján jócskán az adóköteles kategóriába tartozik, de hogy egy fillért sem fognak ezen összeg után reklámadó formájában befizetni a magyar költségvetésbe az teljesen bizonyos. A törvénymódosítási javaslat értelmében pedig az ő mulasztásuk levét a hirdetési rendszereiket használó hazai vállalkozások isszák majd meg. A havi szinten Google AdWords, valamint Facebook hirdetésre költött összegek 25.000 Ft fölötti része után ugyanis 20%-os adókulcs terheli a hirdetőt.

Ezek az online hirdetési formák pedig ma a már a legtöbb kis- és középvállalkozás számára szinte elengedhetetlenek az életben maradáshoz. Ha például egy cég webáruházzal is rendelkezik, vagyis termékeit az interneten keresztül közvetlenül is megpróbálja értékesíteni, akkor havonta akár több százezer forintot is elkölthet az ilyen promóciós megjelenésekre.