A pénztárgépek után most a könyvelők
- 2014. március 17. hétfő, 11:19
Úgy tűnik, hogy a NAV nem csak a pénztárgépekkel, hanem a könyvelők rendszereivel is állandó, online kapcsolatot szeretne létesíteni. A tervek szerint ugyanis az online pénztárgépes hálózat mintájára a könyvelők rendszereit is „rákötnék” a NAV központi szerverére.
Ennek köszönhetően az adóhatóság az interneten keresztül minden számlát láthatna és elérhetne. A NAV elképzelése szerint ezzel nem csak óriási összegek maradnának a legális gazdaságban, de az olyan bűnözői csoportok helyzetét is jelentősen megnehezítené, akik konkrétan az ilyen jellegű gazdasági bűncselekményekre szakosodtak.
Ahhoz, hogy a NAV ezen tervét az elkövetkezendő négy év során meg tudja valósítani, első körben arra van szükség, hogy a különböző könyvelői szoftverek egységes jelentési, valamint formátum rendszerrel dolgozzanak. A másik fontos dolog, hogy a könyvelők ezen rendszerre történő átállását anyagilag is támogassa a kormányzat. Ezt pedig valamivel hatékonyabban kellene végrehajtani, mint az online pénztárgépek esetén.
Ugyanis nagyjából 10.000 vállalkozó az időben leadott rendelése ellenére sem tudta üzembe helyezni online pénztárgépét február végéig, melynek köszönhetően elveszítették az 50 ezer forintos állami támogatást. Ők hiába töltöttek ki minden kötelező dokumentumot, és adták le rendelésüket időben a pénztárgépük mégsem érkezett meg határidőig, hiszen például több olyan kasszatípus is az utolsó pillanatban eset ki a választhatóak köréből, melyekből már több tízezer darabot megrendeltek.
A NAV által bevezetni kívánt „online könyvelői hálózat”-hoz hasonló rendszer egyébként több európai országban is működik. Többek között Németországban, Hollandiában és Portugáliában is hasonló rendszer könnyíti a helyi adóhatóság ellenőrzési feladatait. Ezen országokban az adóhatóság bizonyos feltételek esetén bármikor lekérheti cégek kisebb-nagyobb csoportjának könyvelési adatait a könyvelők rendszereiből egy online csatornán keresztül.
Ezzel a módszerrel egyébként nem csak a visszaélések kiszűrése lehel könnyebb, hiszen a tisztességesen működő cégek számára is könnyítést jelenthet. Egy közepes, vagy nagyobb cég alkalmazottainak például nem kellene hetekig kerülgetniük a cég telephelyére kiszálló revizorokat egy átfogóbb adóellenőrzés során.
Problémát jelenthet azonban, hogy egyes szolgáltatók több tíz-, vagy akár több százezer számlát is kibocsájthatnak havi szinten, így őket rákapcsolni a rendszerre lehet, hogy túlzottan sok erőforrást emésztene fel. Fontos tehát, hogy a NAV pontosan meghatározza kiket is érintene a „bekötés”. Lenne-e eltérés a bekötési kötelezettségben a cég mérete, forgalma, vagy éppen tevékenységi köre alapján?