Lesz-e valaha egyszerűbb az adórendszer
- 2013. november 13. szerda, 17:29
Valószínűleg már meg sem lehetne számolni, hogy az elmúlt két évtized során hányszor merült fel az adótörvények egyszerűsítésének kérdése egy-egy hevesebb parlamenti vita során. Azonban, ha az objektív mérőszámokat vesszük alapul, akkor nem hogy a rendszer egyszerűsödésének, hanem éppen bonyolításának irányában haladunk, főként, ha az áfa adminisztrációjáról van szó.
A szükséges bevallás egyre részletesebb, egyre több olyan kiegészítő és tájékoztató lapot kell hozzá csatolni, melyeknek köszönhetően az adminisztrációs feladatok egyre több terhet rónak a vállalkozásokra. A szabályok változásait pedig igen nehéz nyomon követhetni, mely a jogkövető magatartást is jelentősen megnehezíti. Vannak egyes becslések, melyek szerint egy vállalat áfa adminisztrációs költségei akár a teljes áfa bevételük 5-8 % százalékát is megközelíthetik.
Ezen magas adminisztrációs költségeket az Európai Bizottság az uniós áfa rendszerek egyik legnagyobb gyengeségeként értékeli. Az Uniós áfa stratégia egyik legfontosabb célkitűzése tehát, hogy amennyire csak lehet, ezeket a terheteket csökkentsék.
Az Európai Bizottság pont ezért szeretné, ha az uniós tagállamok áfa bevallási rendszereiket valamelyest egységesítenék, hiszen ezzel könnyebben kordában lehetne tartani a túlszabályozás mértékét. Az egységesítés meghatározná a szükséges adattartalom egy részét, a bevallás benyújtásának módját, illetve annak gyakoriságát is. Persze az egységesített, kötelező adat tartartalmon túl a tagországoknak lehetősége nyílna, hogy más adatokat is bekérjenek az adózóiktól, azonban ezek körét és számát a bizottság jelentősen leszűkítené. Tehát a szabályozás nem engedné meg a tagországoknak, hogy túlzottan részletes adatok benyújtását is megköveteljék az áfát bevallótól. Persze ezt azért ügyesen ki lehet játszani kormányzati oldalról, hiszen elég, ha ezen adatok benyújtását egy külön jelentésben teszi kötelezővé az adózók számára, ami így már nem az áfa bevalláshoz tartozna. Ez viszont jogosan veti fel a kérdést, hogy az uniós szabályozás mennyire is hozna gyakorlati változást a hazai áfa bevallás rendszerébe?
A rengeteg beszolgáltatandó adat szükségességét az illetékes szervek az áfa csalások elleni küzdelemmel magyarázzák. Az újabb és újabb szabályozások bevezetésének és bonyolításának is az a célja, hogy minél hatékonyabban tudják betömni az adórendszerben található kiskapukat. És bár ezzel szeretnék rávenni az adózókat a jogkövető magatartásra, gyakran mégis ez okozza, hogy a bevalló nem tud minden szabályt betartani.
A valódi nehézséget tehát nem magának a bevallásnak a hossza jelenti, hanem a szabályozás bonyolultsága. Sok cég van, akik ha próbálnak is eleget tenni jogi kötelességeiknek, azzal szembesülnek, hogy a revizor beleköt néhány számításba, szükséges igazolásokat hiányol, vagy éppen jónak tűnő bizonylatokat dob vissza. A megoldás tehát nem csak abban rejlik, hogy a bevallásokat megpróbálják „lecsupaszítani”, hiszen a jogi szabályozás átláthatóbbá tétel szintén fontos lenne.
Persze az egységesítés is sokat javíthatna a helyzeten, főként, ha megnézzük, hogy Európában milyen eltérő gyakorlatok vannak jelen. Egyes Uniós tagországokban például évente csak egyetlen alkalommal kell bevallani az áfát, míg más országokban évente 13-szor. A benyújtási határidők között is óriási eltérések figyelhetőek meg, hiszen van ahol ez mindössze 10 nap, máshol pedig két hónap. Míg hazánkban adatok tucatjait kell megadnunk a bevallás során, nem beszélve a tételes, ügyletenkénti részletező adatokról, addig van olyan európai ország, ahol maximum négy-öt adatot kell csak felvinnünk a bevallásra.