Mekkora állami nyugdíjra számíthatunk az évszázad közepén
- 2015. október 24. szombat, 11:23
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint idén júniusban kicsivel több mint 2 millió öregségi nyugdíjra jogosult személy élt hazánkban. A munkaképes korúak, vagyis a 15 és 65 év közöttiek, nyugdíjas kórúakhoz viszonyított aránya pedig nagyjából hasonló a többi európai országban is, vagyis jelenleg az Unión belül átlagosan 4 aktív korúra jut egy nyugdíjas korú. Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint azonban ezen arány az évszázad második felére megduplázódhat, vagyis 2060-ban 4 aktívkorúra már 2 nyugdíjaskorú lakos fog jutni.
Az európai társadalom ilyen mértékű elöregedésének hátterében több tényező is áll. Ezek közül az egyik a várható élettartam folyamatos emelkedése. Az Európai Bizottság egy másik tanulmánya szerint ugyanis a 2011 után született gyermekek harmada már megérheti a 100. életévét is, de a század közepére a 80 évesnél idősebbek számaránya is a jelenlegi duplájára nőhet. A várható élettartam ilyen mértékű növekedése pedig értelemszerűen sokkal nagyobb terhet ró majd az aktívkorúakra, azon belül is az úgynevezett „szendvicsgenerációra”, vagyis azon 30 és 60 év közöttiekre, akik amellett, hogy jövedelmükből gyermekeiket is eltartják, vagy támogatják, nyugdíjaskorú szüleiknek is próbálnak segíteni.
A nyugdíjaskorú szülők anyagi támogatására márpedig azért is szükség lehet, mert ezen várható demográfiai folyamatok ismeretében az állami nyugdíjak összege is fokozatosan csökkenni fog a következő évtizedek során, hiszen egyre kevesebb aktívkorúnak kell majd egyre több nyugdíjaskorút „eltartania”. Ha pedig nem szeretnénk, hogy vénségünkre gyermekeink, vagy esetleg unokáink anyagi támogatására szoruljunk, akkor már időben ki kell gondolnunk öngondoskodási stratégiánkat nyugdíjas éveinkre.
Ebben pedig még sajnos nagyon le vagyunk maradva a Nyugat-európai országokhoz képest. Egy felmérés szerint hazánkban a jelenlegi nyugdíjasoknak mindössze 2%-a rendelkezik a nyugdíja mellett más, kiegészítő bevételi forrással. A nyugdíjaskorra való előtakarékosság szempontjából pedig az aktív korúak körében sem sokkal jobb a helyzet. A minimum havi nettó 120 ezer Ft jövedelemmel rendelkező 20 és 65 év közötti aktívkorúak csupán 6%-a rendelkezik valamilyen nyugdíjbiztosítással.
Az NN Biztosító nemrég egy új, az Európai Unió nyugdíj-progózisán alapuló kalkulációval állt elő, mely szerint az évszázad közepére a helyettesítési ráta a jelenlegi 83,3%-ról 65,5%-ra csökken majd. Ez azt jelenti, hogy míg ma az átlagos induló nyugdíjak az átlagkeresetek 83,3%-át teszik ki, mely jelenleg 132.000 Ft, addig 2050-re ezen arány már csak 65,5% lesz, vagyis ha a mai átlagfizetéseket vennénk alapul (nem számolva az inflációval), akkor az átlagosnak feltételezett induló nyugdíj csupán 104.000 Ft lenne. Aki tehát nem pótolja ki valamilyen megtakarítással állami nyugdíját, az a jelenlegi induló nyugdíjaknak mindössze 91 százalékát fogja kapni 2030-ban. Tíz évvel később ez az arány már csak 83, 2050-re pedig már csak 79 százalék lesz.
Az átlagos aktív fogyasztói kosárral összevetve a nyugdíjasok havi bevételük sokkal nagyobb arányát fordítják már ma is élelmiszerekre, lakhatásra és egészségügyi kiadásokra, vagyis főként elsődleges szükségleteik kielégítésére elég csupán állami nyugdíjuk. Ez a 20, 30, vagy 40 év múlva nyugdíjba vonulók számára azt jelenti, hogy amennyiben az állami nyugdíj mellé nem képesek megteremteni maguknak más bevételi forrást is idős napjaikra, akkor életszínvonaluk nem csak aktív koruk életszínvonalához képest, hanem a jelenlegi nyugdíjasok életszínvonalához képest is jelentős mértékeben csökkenhet majd.