A 2015-ös adócsomag legfontosabb elemei
- 2014. november 19. szerda, 10:21
November 18-án a Parlament elfogadta a 2015-ös adótörvény-csomagot, melynek egyes elemei körül igen komoly parázsviták alakultak ki az elmúlt hetekben. Talán ezeknek is köszönhető, hogy az internetadó kikerült a csomagból, illetve a béren kívüli juttatások adóterheihez sem nyúlt végül olyan mértékben hozzá a kormány, mint szeretett volna. Változások történtek azonban a cafetéria-rendszerben, emelték a reklámadó felső kulcsát, és növelték az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat. Nézzük, hogy mik lesznek a legfontosabb változások.
Bár a nem pénzbeli juttatások esetén a munkáltató adó- és eho-kötelezettségét végül nem emelték 1,53-as szorzóra, azért sikerült néhány változást beiktatni a béren felüli juttatások közteherviselési szabályaiba. Az idei kettő helyett jövőre már három olyan korláttal kell számolnunk, mely meghatározza, hogy a juttatások hanyadrésze után kell a 16 %-os szja mellett kedvezményes eho-t fizetni a munkáltatónak.
A SZÉP-kártya esetében például évi 200.000 forintos határig továbbra is 35,7% közteherviselési kötelezettség terheli a munkáltatót, azonban ezen érték fölött a befizetési kötelezettség már 51,17%. Azonban, ha a munkáltató a SZÉP-kártya mellett más béren kívüli jutatásban is részesíti alkalmazottját, akkor ezek teljes összegét kell vizsgálni, mely ha meghaladja az évi 450.000 forintot, akkor ugyanúgy életbe lép az 51,17 %-os adókulcs. Persze ezen összegekről akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló a teljes adóév ideje alatt munkaviszonyban állt, ellenkező esetben az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányosan kell kiszámolnunk az értékhatárt, amely felett már a magasabb adókulcs lép életbe.
A 2015-ös adócsomag emellett érinti az szja adókedvezmények körét, melyet most kiterjesztettek a friss házasokra is. A friss házasok ugyanis, természetesen bizonyos feltételek mellett, két éven keresztül jogosultak lehetnek havi 5.000 forint adókedvezményre. Emellett a kétgyermekes családok esetén a gyermekenként igénybe vehető adókedvezmény mértékét is növelni kívánják, bár csak 2016-tól. A terv, hogy 3 év alatt, vagyis 2019-re, ezen kedvezmény mértékét gyermekenként a mostani 10.000 Ft/hónapról 20.000 forintra növeljék. Ezen kívül szintén a szülőknek kedvez, hogy 2015 január elsejétől a hozzájárulási alapból már részmunkaidőben foglalkoztatottak után is a maximális kedvezményt vehetik igénybe a munkáltatók.
A tiltakozások ellenére a különadók maradnak a jövő évben, sőt a reklámadó legfelső kulcsa 40%-ról 50%-ra emelkedik. Emellett különadó terheli majd 2015-től a befektetési alapokat. Eszerint az olyan kollektív befektetési értékpapírokat, melyeket Magyarországon forgalmaznak, illetve az alapkezelő által kezelt, Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegyeit sújtaná ezen új különadó, melynek alanya a befektetési alap, illetve az adott értékpapír értékesítője. Ezen adó éves mértéke egyébként 0,05%, és befektetési értékpapírok esetén azoknak forintban meghatározott értéke, míg befektetési jegyek esetén azok negyedéves összesítette értéke képezné az adó alapját.
A 2015-ös adócsomag a kereskedelmi élelmiszerláncokra is komoly terhet róhat, hiszen míg korábban az előző évi nettó bevételnek 0,1 %-át kellett csupán az ilyen üzleteknek élelmiszerlánc-felügyeleti díjként befizetnie, addig az új sávos adózási megoldásnak köszönhetően egyes áruházláncok ilyen jellegű adóterhei akár meg is tízszereződhetnek.
Az új adótörvények ezek mellett lehetőséget teremtenek az önkormányzatok számára, hogy igen komoly mértékben növelhessék adóbevételeiket. Hogy pontosan milyen adónemekről van, szó azt a törvény nem definiálja, hiszen az önkormányzatoknak lehetősége lesz bármilyen vagyontárgyat adóval súlytani, melyet nem terhel már más központi, vagy önkormányzati adó.