Ki fizeti majd az internetadót?
- 2014. október 28. kedd, 07:38
Lassan egy hete a 2015-re tervezett adótörvényi változtatások egyike, a Fidesz frakció által benyújtott internetadó tervezete tartja lázban a magyar médiát és közvéleményt. Az internetadó ötlete sokakat felháborított, mely felháborodás végül tüntetésekbe és zavargásokba torkollott. De miről is szól pontosan a nagyobbik kormánypárt által beterjesztett törvénymódosítási javaslat?
A közvélemény által csak internetadónak nevezett tervezett valójában a már meglévő távközlési különadó kiterjesztését jelenti. A nemzetgazdasági miniszter szerint a távközlési adó kiterjesztésére azért van szükség, mert napjainkban egyre nagyobb mértéket ölt a különböző peer to peer alapú, internetes-telefon szolgáltatások használata, melyek legtöbbje ráadásul ingyenes is.
Október 21-én, kedden este érkeztek az első hírek arról, hogy az adótörvény parlament elé beterjesztett, 2015-re vonatkozó változtatásai között szerepel a távközlési adó kiterjesztése az internet-szolgáltatókra is. Az első néhány napban a törvénymódosítási tervezetről csupán annyit lehetett tudni, hogy az adó mértéke az internetes adatforgalomtól függne, és 1 gigabájtonként kellene plusz 150 forintot fizetnie a felhasználóknak. Jobban mondva az internetszolgáltatóknak, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében hangsúlyozta, hogy az új adótípus a szolgáltatókat, és nem a felhasználókat sújtaná. Ezt a minisztériumnál különféle jogszabályi módosításokkal kívánják elérni, melyek ellenére az adóteher jelentős része valószínűleg így is a felhasználókra lesz áthárítva.
Mivel az első néhány napban még nem lehetett pontos információt hallani arról, hogy lesz-e felső korlátja az adó mértékének, ezért sokak értetlenül álltak a 150 Ft/gigabájtos összeg előtt. Az 1 gigabájtos adatforgalom ugyanis nem túl sok. Ennek eléréséhez nem kell filmeket letölteni, vagy az interneten keresztül játszani. Egy kis YouTube, egy kis Facebook, egy kis böngészés a neten, és már össze is jött az 1 gigabájtos adatforgalom. Szóval, ha valaki csak a legalapvetőbb internetes szolgáltatásokat használja, akkor is könnyen elérheti a havi 7-10 gigabájtos forgalmat. Ha pedig valaki a komolyabb netfelhasználók közé tartozik, akkor akár az 50 gigabájtos adatforgalom is összejöhet, mely ugye 7.500 Ft-os adóterhet jelentene havi szinten.
Egy kis érdekesség, hogy Budapest becsült internetes adatforgalma másodpercentként meghaladja a 20 gigabájtot, vagyis a fővárosi internetezőknek összesen másodpercenként 3.000 Ft-ot kellene befizetni az állami költségvetésbe.
Persze azóta már nyilvánvalóvá vált, hogy az internetadó mértékének lesz felső határa, mely magánszemélyek esetén 700, míg cégek esetén havi 5000 Ft. Ráadásul ezt a tervek szerint a szolgáltatónak kell majd megfizetnie, melynek összegét társasági adójából is leírhatja.
A törvényjavaslat ezen módosítása viszont gyakorlatilag érdektelen számadattá degradálja a 150 Ft/gigabájtos adómértéket, hiszen a felhasználók jelentős része havi adatforgalom terén úgyis elérné a felső határt, vagyis a legtöbb ügyfél után a szolgáltatónak valószínűleg a maximális 700, illetve 5000 Ft-os plusz adóterhet kellene megfizetni. Ennek tükrében viszonylag kicsi rá az esély, hogy ezen adótehernek legalább egy részét a szolgáltatók ne próbálnák majd meg áthárítani a felhasználókra. Még akkor is, ha a tervek szerint a kormány megtiltaná ezen szolgáltatóknak az egyoldalú szerződésmódosítást ügyfeleikkel szemben.