NAV ellenőrzési irányelvek 2014

2014. február 26. szerda, 09:26

Közzétette a NAV a 2014-es évre tervezett ellenőrzési irányelveit, melyekből az látszik, hogy most már valóban nem árt óvatosan bánni azzal, miket teszünk közzé magunkról a közösségi oldalakon, legalább is akkor, ha van mit takargatnunk a NAV előtt.

A tájékoztató szerint ugyanis az adóhatóság az idei évtől sokkal nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy az internetre felkerülő, bárki számára elérhető információkat is felhasználja a kockázatelemzések során. Ez főként azon magánszemélyek esetében lehet döntő fontosságú, akik rendszeres jövedelemre tesznek szert az interneten folytatott kereskedelmi tevékenységüknek köszönhetően, mely persze tételesen nem kerül be jövedelemadó bevallásukba. Vagyis, ha a család kereső tagjai minimálbérre vannak bejelentve, és rendszeresen felteszik az Apródra a gyerek kinőtt ruháit, akkor nem biztos, hogy jó ötlet kiposztolni Facebook-ra a Görögországi nyaralásról készült képeket.

Emellett persze a tájékoztatóból az is kiderül, hogy a NAV az áfacsalások felderítését, valamint az online pénztárgépes rendszerből kapott információk hasznosítását is kiemelt kérdésként kívánja kezelni az idei évben.

Nem véletlenül vezette be a tavalyi évben az adóhatóság az ÁFA-t érintő összesítő jelentést, hiszen az ebből származó adatoknak köszönhetően könnyebben lehet felderíteni a valószínűsíthető áfacsalásokat, illetve az olyan cégeket, melyek fiktív számlák kibocsájtásában, valamint befogadásában érdekeltek. Az összesítő jelentés a NAV szerint megkönnyíti az olyan körbeszámlázások felderítését is, melyek révén magasabb támogatási összeghez juthatnak egyes cégek. Az összesítő jelentés tehát szerves részét képezi a kockázatelemzés eszközpalettájának.

Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a NAV szakemberei könnyebben tudják felderíteni azokat a visszaélési sémákat, melyek a legális üzletmenettől jelentősen eltérő képet mutatnak, tehát vélhetően valamilyen adó- vagy pénzügyi visszaélés állhat a háttérben. Ez persze nem azt jelenti, hogy az ilyen mintázatok mögött mindenféleképpen jogsértő üzemeltetés áll, de magának a feltételezésnek a ténye már elegendő ahhoz, hogy megnőjön a kockázati veszély, így ilyen esetben kijárhat egy alapos ellenőrzés a cégnek.

Szintén a kockázatelemzés egy új eszközét képezik az online pénztárgépek is, melyek bevezetéséről még 2012-ben döntött a kormány. Ezen pénztárgépek és a NAV központi szervere közötti folyamatos online kapcsolat nem csak a manipulációs lehetőségek kiszűrésében lehet hatékony, hanem az adóhatóság munkáját is megkönnyítheti a kockázati elemzéshez szükséges adatok elérésében.

Az online pénztárgépeknek köszönhetően a forgalomszámlálás lehetőségei is kibővülnek, hiszen egy ellenőrzés során sokkal könnyebb lesz felderíteni a pénztárgépbe aznap be nem ütött bevételt, ha a kasszában található összeget összevetik a nap eleji nyitó pénzkészlettel, melyről persze a pénztárgép automatikusan adatokat küld a NAV központi szerverének.

Emellett az operatív ellenőrzések során sokkal nagyobb figyelmet fordítanak majd a NAV ellenőrei arra, hogy az érintettek betartják-e az új, online pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségeiket. Ezek elmulasztása esetén a maximálisan kiróható büntetési tétel magánszemélyek esetén 500.000 Ft, míg más üzemeltetők esetében 1.000.000 Ft lehet.

Az új kihívásokra tehát a NAV az adóalanyok ellenőrzésére történő kiválasztásához használt metodikák megújításával, azok szűrésével reagál. Az ilyenfajta kockázatelemzés azonban egy olyan terült, mely folyamatos fejlődést és megújulást követel meg hatósági oldalról, hiszen mind a változó gazdasági környezethez, mind a kormányzati elvárásokhoz igazodni kell.