Hogyan érdemes rendelkezni munkavállalók munkaidőkeretével?
- 2018. június 30. szombat, 09:55
A munkáltatók szabadon oszthatják be munkavállalóik munkaidejét. Érdemes ezt úgy kialakítaniuk, hogy a cég működéséhez alkalmazkodjon és a legoptimálisabb erő- és időráfordítást eredményezze.
A munkáltatók szabadsága a munkaidő meghatározásakor igen magas. A szabályozások megértéséhez nem árt tudnunk azonban néhány alapfogalmat:
Napi munkaidő: a munkavégzésre előírt idő. Az általános szabályozás szerint, a munkavállaló munkaideje napi 4 óránál nem lehet rövidebb és napi 12 óránál nem lehet hosszabb. Heti szinten legfeljebb 48 óra lehet a munkaidő, bizonyos esetekben, készenléti jellegű munkakörökben 72 óra. Ezeknél a korlátoknál a rendkívüli munkaidőt is figyelembe kell venni.
Beosztás szerinti napi munkaidő: szerződéskor meghatározott munkaidő, az elrendelt rendes munkaidő.
Munkaidőkeret: a munkáltató ezen belül akár egyenlőtlenül is beoszthatja a munkavállaló napi munkaidejét. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő meghatározásakor figyelembe kell venni a keret tartamát, a napi munkaidőt és az általános munkarendet. A munkaidőkeret tartamát általában a naptári napokhoz igazítják a munkáltatók, de ettől eltérő is lehet, csak arra kell ügyelni, hogy a munkavállaló feltétlen tájékoztatva legyen a meghatározott munkaidőkeret kezdő és befejező napjáról. Az általános szabályozás szerint meghatározott munkaidőkeret tartam maximum 4 hónap lehet.
Munkarend, munkaidő beosztás: a gazdaságos vállalati működés alapja. Előre megfontoltan szabályozza a munkavállaló munkaidejét és pihenőnapjait.
Általános munkarend: a munkavállaló hétvégén és a munkaszüneti napokon nem köteles dolgozni, tehát a munkáltató, csak a hétfőtől péntekig terjedő időszakban rendelkezhet a munkavállalóval.
Ha az általános munkarendtől vagy az előre meghatározott munkaidőkerettől eltérően kell dolgoznia a munkavállalónak, akkor bizonyos esetekben bérpótlékfizetési kötelezettsége van a munkáltatónak.
Bérpótlékfizetési kötelezettségek
- Munkaidőkereten belül, szombaton történő munkavégzésért nem jár bérpótlék, előre nem tervezett szombati munkavégzésért viszont igen.
- Vasárnapi munkavégzésért járhat bérpótlék.
- Munkaszüneti napon munkavégzésért 100% bérpótlék illeti a munkavállalót.
- A munkaidőkereten túli, rendkívüli munkaidőért akkor jár 50% bérpótlék, ha a felek nem állapodtak meg abban, hogy ezt a rendkívüli munkavégzést, szabadidővel kompenzálják. A rendkívüli munkavégzésért pihenőnapon 100% bérpótlék jár, vagy 50% bérpótlék és a pihenőnap biztosítása máskor.
Fontos! A túlóráért járó kompenziációt ki kell fizetni, nem lehet másik munkaidőkeretbe „áttolni”.
Szabadság meghatározása és kiadása
-
Általános munkarend esetén szabadságot munkaidő-beosztás szerinti munkanapon és munkanapra eső munkaszüneti napon lehet kiadni.
-
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén két eljárás szerint adható ki a szabadság.
-
A munkanapban nyilvántartott és kiadott szabadságok esetén, minden nap egy napnak számít, kivéve a munkaszüneti és pihenő napot. A beosztott napokon és a szabadnapon is kiveheti szabadságát a munkavállaló.
-
Az órásító eljárás keretében a szabadságok számát meg kell szorozni a napi munkaidővel, hogy megkapjuk órában mérve a szabadságok időtartamát. Ha beosztott munkanapon szeretné igénybe venni a szabadságát a munkavállaló, akkor a szabadságkeretet a beosztás szerinti munkaidővel kell csökkenteni, ha pedig szabadnapon szeretne szabadságra menni, akkor a napi munkaidővel csökkentik az alapot.