A legtöbb munkavállaló tartogat néhány napnyi szabadságot az év végére az ünnepek miatt, azonban a munkáltatók ezeknek a szabadságoknak az igénybevételét nem mindig az jogszabályban előírtak szerint teszik lehetővé. Érdemes előre tervezni, néhány dolgot szem előtt tartani és a szabályok nyújtotta mozgásteret igénybe venni.

Mivel a következő évre csak különleges és kivételes esetekben tolható át a szabadság, ezért fontos, hogy a szabadságkiadási rend előre meg legyen határozva, hogy ez ne akadályozza a szabadságok igénybevételét.

A következő évre átvihető szabadságok, az az a legfeljebb 10 nap, melyet az életkorától függően kap a munkavállaló. De ezeknek a napoknak a felhasználásáról, minden évben külön kell megállapodnia a munkáltatónak és munkavállalónak, legkésőbb az előző év végéig.

Ha év közben felhasználtuk az összes szabadságunkat, de az ünnepek alatt még szeretnénk igénybe venni néhány napot, fontos tudnunk, hogy jogi akadálya nincsen annak, hogy a jövő évi keretből a munkáltató „megelőlegezzen” néhány napot. Azt viszont meg kell említeni, hogy a többletszabadság a munkavállaló járandóságaiból jogszerűen nem vonható le, ha a munkaviszony hamarabb szűnik meg a tervezettnél.

Előfordulhatnak olyan esetek mikor váratlan körülmények miatt nem tudják elvégezni a munkát a munkavállalók. Itt olyan helyzetekre gondolunk főként mikor a munkavégzés megfelelő körülményei nem adottak. Nincs megfelelő mennyiségű nyersanyag, áramszünet van, tehát bármi olyan körülmény, melyre a munkáltatónak nincsen hatása. A Mt. szabályai szerint a foglalkoztatási kockázatot a munkáltató viseli, tehát ha a fent említett okok miatt nem tudja elvégezni a munkát a munkavállaló, esetleg be sem kell mennie a munkahelyére emiatt, az nem azt jelenti, hogy a bérét sem kapja meg. Az alapbért ilyen esetekben is köteles fizetni a munkáltató, kivétel csupán az elháríthatatlan külső ok lehet, valamilyen vis major, olyan körülmény melyre a munkáltatónak sincs ráhatása.

Nem ritka az az eset, hogy a munkavállaló munkaidő beosztása egyenlőtlen és ezért nehézkes az adott évre járó szabadságok kivételének pontos szabályozása. Az ilyen esetekben a szabadságot órában is meg lehet határozni, napok helyett. Azonban fontos, hogy ha órákban szeretné mérni a rendelkezésre álló szabadságkeretet a munkavállaló, akkor ezt adott év elején el kell döntenie, az éves szabadság első kiadásakor erről nyilatkozatot kell tennie, különben később ennek a módját már nem változtathatja meg, csakis a következő naptári évben.