Milyen módosításokra számíthatunk 2018-ban a nyugdíjtörvénnyel kapcsolatosan?
- 2017. augusztus 04. péntek, 07:27
A közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL (Ákr.) törvény 2018. január 1-jei hatályba lépésével együtt, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny) törvény is jó néhány módosításon fog átesni. Ezek a változtatások főként technikai jellegűek lesznek és az eljárási szabályokat érintik majd.
A Tny.-t, azaz a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt érintő változások a következők:
- A Tny. 64§-ának (1) bekezdésében megfogalmazottak szerint, lehetősége van az ügyfélnek a meg nem szerezhető, hiányzó bizonyítékot a nyilatkozatával pótolni, hacsak nem tiltja ezt jogszabály. Azonban a 64. § (4) bekezdésében pontosítva van, hogy a nyugdíjbiztosítási ellátásokra való jogosultságokkal kapcsolatosan a nyilatkozat nem pótolja a hiányzó bizonyítékot.
- Egy új bekezdéssel fog bővülni a 43. §, ami azt határozza meg, hogy a jövedelmi és kereseti adatokat a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás alapján kell meghatározni. Ha hiányzó adat van a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban, akkor azt egykorú munkaügyi, bérszámfejtési vagy könyvelési nyilvántartás szerinti igazolással lehet igazolni. Ha nincsen ilyen igazolás akkor foglalkoztatói igazolással, a személyi jövedelemadó megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolással, a jövedelem kifizetését igazoló bizonylattal, munkakönyvvel vagy pedig személyijövedelemadó-bevallással tudja igazolni vagy a foglalkoztató vagy a jogutód.
- Hatósági döntések esetében a jogerő fogalma helyett, a véglegesség jogintézménye fogalmat használja az Ákr. A 82. § (1) bekezdése szerint pedig a közléssel véglegesnek tekinthetjük a döntést, annak tartalmát már nem változtathatják meg. Ezen meghatározás a nyugellátással kapcsolatban, úgyhogy néhány speciális előírást figyelembe kell vegyünk.
- A Tny. 80. szakaszában rögzítik, hogy amint szabálysértően történt a nyugdíjigénylés elutasítása, úgy hivatalból vagy kérelemre, de az eredeti igénylés időpontjára visszamenőleg meg kell ítéljék. Sőt, magasabb összeg is megállapítható, ha a szabálysértés során alacsonyabb összeget ítéltek, mint amennyire az igénylő jogosult lenne, illetve ha az újraállapításnál az új információk figyelembe vétele nélkül állapították meg az összeget. Ha a nyugdíj megállapításakor történt szabálysértés magasabb összeget ítélt az ellátottnak, akkor a véglegessé válástól számított 5 éven belül, hivatalból alacsonyabb összegben újra megállapíthatják. Ha pedig a nyugdíj folyósítása az arra nem jogosultnak történik, akkor az 5 éven belül hivatalból megszüntethető.
- A véglegesen megállapított szolgálati idő és jogosultsági idő csak akkor módosítható, a Tny. 67. szakasza szerint, ha a jogalap nélküli megállapítása az igénylőnek felróható, vagy ha az adott időtartamot valamilyen külföldi szerv szolgálati időként veszi figyelembe.
- Egy új bekezdéssel fog bővülni a 43. §, ami azt határozza meg, hogy a jövedelmi és kereseti adatokat a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás alapján kell meghatározni. Ha hiányzó adat van a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban, akkor azt egykorú munkaügyi, bérszámfejtési vagy könyvelési nyilvántartás szerinti igazolással lehet igazolni. Ha nincsen ilyen igazolás akkor foglalkoztatói igazolással, a személyi jövedelemadó megállapításához a foglalkoztató által kiadott igazolással, a jövedelem kifizetését igazoló bizonylattal, munkakönyvvel vagy pedig személyijövedelemadó-bevallással tudja igazolni vagy a foglalkoztató vagy a jogutód.
- Hatósági döntések esetében a jogerő fogalma helyett, a véglegesség jogintézménye fogalmat használja az Ákr. A 82. § (1) bekezdése szerint pedig a közléssel véglegesnek tekinthetjük a döntést, annak tartalmát már nem változtathatják meg. Ezen meghatározás a nyugellátással kapcsolatban, úgyhogy néhány speciális előírást figyelembe kell vegyünk.
- A Tny. 80. szakaszában rögzítik, hogy amint szabálysértően történt a nyugdíjigénylés elutasítása, úgy hivatalból vagy kérelemre, de az eredeti igénylés időpontjára visszamenőleg meg kell ítéljék. Sőt, magasabb összeg is megállapítható, ha a szabálysértés során alacsonyabb összeget ítéltek, mint amennyire az igénylő jogosult lenne, illetve ha az újraállapításnál az új információk figyelembe vétele nélkül állapították meg az összeget. Ha a nyugdíj megállapításakor történt szabálysértés magasabb összeget ítélt az ellátottnak, akkor a véglegessé válástól számított 5 éven belül, hivatalból alacsonyabb összegben újra megállapíthatják. Ha pedig a nyugdíj folyósítása az arra nem jogosultnak történik, akkor az 5 éven belül hivatalból megszüntethető.
- A véglegesen megállapított szolgálati idő és jogosultsági idő csak akkor módosítható, a Tny. 67. szakasza szerint, ha a jogalap nélküli megállapítása az igénylőnek felróható, vagy ha az adott időtartamot valamilyen külföldi szerv szolgálati időként veszi figyelembe.