Drasztikusan nőhet a települési adók száma

2015. április 14. kedd, 10:25

A TÖOSZ, vagyis a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint jövőre akár ötvenszer több település dönthet úgy, hogy a tavalyi törvénymódosítás értelmében különféle vagyoni típusú adókat vet ki.

Természetesen a törvénymódosítás értelmében ezek nem terhelhetnek olyan adótárgyakat, melyeket már terhel valamilyen központi adó, vagy más önkormányzati adótípus. Emellett szintén korlátozás, hogy az önkormányzatok által kivethető adók alanya nem lehet vállalkozás, vagy szervezet. Ezeket leszámítva azonban a jogszabály nem gördít más akadályt az önkormányzatok elé az új települési adók kivetése terén.

Mióta ezen rendelet életbe lépet, csupán a települési adók kivetésére jogosult önkormányzatok 0,3 %-a élt ebbéli jogával, és terhelte meg a lakosságot földadóval vagy éppen útadóval. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a települési földadók nem mindegyike állta még ki az úgynevezett „törvényességi próbát”, mivel az illetékes kormányhivatalok még több esetben is a kivettet adó jogszabályi illeszkedésének felülvizsgálatánál tartanak.

Eddig egyébként a kormányhivatalok csak kisebb kifogásolnivalókat találtak az önkormányzatok által kivetett helyi földadókkal kapcsolatban, bár tény, hogy a jogértelmezés nem mindenhol egységes. Fontos lenne például tisztázni, hogy a saját földjüket művelő tulajdonosokra vethető-e ki külön önkormányzati, helyi földadó, hiszen őket jelenleg hektáronkénti háromezer forintos kárenyhítési hozzájárulás megfizetése terheli. Sőt, elméletben a földet bérbe adóknak is mentesülniük kell a helyi önkormányzatok generálta kötelezettség alól, hiszen ők a bérleti díj után személyi jövedelemadót fizetnek. Persze, ha ezek a földadóügyi kérdések átmennek a kormányhivatalokon, akkor jövőre akár az önkormányzatok 10-15%-a is kivethet hasonló adókat.

A MÖSZ, vagyis a Magyar Önkormányzatok Szövetsége szintén hasonlóan látja a dolgot. Idén még az önkormányzatok jelentős része csak a korábbi, mondjuk így megszokott adókra koncentrált, mint az építmény, ingatlan, telek, vagy éppen iparűzési adó. 2016-tól azonban ez megváltozhat és a települések újabb terheket vethetnek ki immáron települési adó formájában. Ezt egyébként indokolttá teheti az önkormányzati feladatfinanszírozási rendszer márciusi átalakítása is, mely során a szociális feladatok ellátására szánt keretből egy jelentősebb összeget vont el a kormányzat a településektől.

Bár tény, hogy az állam ugyan egyre több feladatot vesz át a városoktól, a szociális feladatok átalakításával az önkormányzati szektor mégis nagyjából 40 milliárd forint deficittel nézhet szembe 2015-ben. Ennek oka, hogy korábban az önkormányzatok feladatkörébe tartozó szociális feladatok ellátására a városoknak egy 100 milliárd forintos állami forrás állt rendelkezésére, azonban az idei évtől ez a keret mindössze 60-70 milliárdra rúg majd, mely összeg jelentős részét az önkormányzatok csak pályázatok formájában érhetik el. Az ilyen módon kiesett források pótlására azonban a helyi, önkormányzati adók kiváló eszközt biztosítanak a települések számára.