2019-es minimálbérek
- 2019. január 09. szerda, 09:54
- 149.000 Ft/hó, havibér alkalmazása esetén
- 34.260 Ft/hét, hetibér alkalmazása esetén
- 6.860 Ft/nap, napibér alkalmazása esetén
- 857 Ft/óra, órabér alkalmazása esetén
Ha a munkavállaló rendelkezik legalább középfokú iskolai végzettséggel, akkor a minimálbére az alábbiak szerint alakul:
- 195.000 Ft/hó, havibér alkalmazása esetén
- 44.830 Ft/hét, hetibér alkalmazása esetén
- 8.97 Ft/nap, napibér alkalmazása esetén
- 1121 Ft/óra, órabér alkalmazása esetén
Ezzel együtt módosul az egyéb ellátások és kötelezettségek mértéke is. Egyéni és társas vállalkozók esetében a minimum járulékfizetési alap az egészségbiztosítási járulékok esetében 223.500 Ft és 292.500 Ft (a minimálbér és bérminimum 150%-a). A szocho és, társas vállalkozások esetében a szakképzési hozzájárulás alapja, a minimálbér és bérminimum 112,5%-a, azaz 167.625 Ft és 219.375 Ft.
Továbbá az emelkedő minimálbér hatással van a szabadság, betegszabadság és táppénz mértékére is, de ez egyénfüggő.
2019. január 1-jén életbe lépett változások
- 2019. január 09. szerda, 09:46
Munkáltatói juttatások rendszere
Csak a SZÉP-kártya vendéglátás, szállás és szabadidő alszámlájára utalt összeget lehet kedvezményes adózással adni a munkavállalóknak, mint béren kívüli juttatást, ez marad az egyetlen kedvező adózású cafeteriaelem 2019-ben.
2018-ban 34.22%-os közterhet kellett fizetni a SZÉP-kártyák után, 2019-ben ez 34.5%-ra módosul, hiszen nem a 14%-os egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni, hanem a 19.5%-os szociális hozzájárulási adót és a 15-os szja-t.
Ellátások összegének emelése
Az öregségi nyugdíj, özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj, árvaellátás és a baleseti hozzátartozói nyugellátás is emelkedni fog 2.7%-kal 2019. január 1-jétől kezdve. Az emelés szintén vonatkozik a nemzeti helytállásért pótlékra, özvegyi járadékra, rokkantsági ellátásra, rehabilitációs ellátásra, korhatár előtti ellátásra és számos más ellátásra is, melyeknek teljes listáját a 198. számú Magyar Közlöny tartalmazza.
Dolgozó nyugdíjasok járuléka
2019. január 1-től nem kell levonni a járulékokat, a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas béréből, csak a személyijövedelemadó-előleget. Ez kedvező lehet a munkáltató számára, azonban ez azt is jelenti, hogy a nyugdíjas munkavállaló nem jogosult egészségügyi ellátásra, a munkaviszonya alapján.
Emelt neta
A népegészségügyi termékadó általánosan 20%-kal emelkedett az olyan ételek és italok esetében, melyek egészségi kockázatot jelenthetnek. 2019-től ezekhez az adóköteles italokhoz soroljuk a gyümölcspárlatokat, pálinkákat és gyógynövényes italokat is.
Növekedett az üdítőitalok, szörpök, energiaitalok, cukrozott kakaóporok, előrecsomagolt cukrozott készítmények, sós snackek, ételízesítők, ízesített sörök, alkoholos frissítők és gyümölcsízek adómértéke.
Magánszemélyként bérbeadó
2019. január 1-től azok a magánszemélyek, akik ingatlant adnak bérbe, nem számolhatják el a rezsiköltséget bevételnek, tehát nem kell átszámlázni a bérlőre a vízdíjat, csatornadíjat, fűtést, világítást. A közös költség díja és a lakás biztosítás azonban nem tartozik ide.
Megszűnt a lakhatási támogatás adómentessége
2019. január 1-től azok a magánszemélyek, akik ingatlant adnak bérbe, nem számolhatják el a rezsiköltséget bevételnek, tehát nem kell átszámlázni a bérlőre a vízdíjat, csatornadíjat, fűtést, világítást. A közös költség díja és a lakás biztosítás azonban nem tartozik ide.
Növekedett a KIVA és az ekho bevételi értékhatára és egyéb 2019-es változtatások
- 2018. december 03. hétfő, 08:10
December 1-jétől már nem csak az 500 millió forint alatti elszámolandó bevétellel rendelkező vállalkozások választhatják a KIVA adózást, a kisvállalati adóalanyiságot, hiszen duplájára nőtt ez az értékhatár. Ezentúl ugyanis azok a vállalatok is bejelentkezhetnek a KIVA hatálya alá, akiknek az adóévet megelőző adóévben, a bevétele nem haladta meg az 1 milliárd forintot.
A változtatást azzal indokolták, hogy szeretnék lehetővé tenni azt, hogy egyre több adózó választhassa a kisvállalati adó szabályai szerint történő adózást. A KIVA-ba belépés további feltételei változatlanok maradtak, de felelevenítjük őket a biztonság kedvéért. Olyan vállalkozás léphet be a KIVA körébe, mely
-
foglalkoztatottainak létszáma az adóévet megelőző adóévben nem volt több mint 50 fő,
-
adószámát nem töröltél véglegesen a megelőző 2 évben,
-
naptári év szerint működik,
-
a megelőző adóévben nem számolt el több mint 1 milliárd forint mérlegfőösszeget.
A kiva-adóalanyiság, a bejelentést követő hónap első napjától lép érvénybe. Bejelentkezni a 18T203KV nyomtatvány kitöltésével lehet, elektronikus úton. A nyomtatvány benyújtása után még 30 napig visszavonható a kisvállalati adó hatálya alá történő belépés kezdeményezése.
Ön tudja hogyan javíthat ki egy formailag hibás számlát?
- 2018. december 03. hétfő, 08:04
Az alábbi 4 elem javítása kötelező hibázás esetén: teljesítési időpont, áfaalap, áfaösszeg és mennyiség.
- Adólevonás csak a teljesítési időpont után történhet. Ha a feltüntetett teljesítési időpont téves, de azonos adómegállapítási időszakra esik a valódival, akkor is szükséges a számlán szereplő dátum módosítása. Abban az esetben ha a tévesen feltüntetett teljesítési időpont, a valós előttre esik, az adóhatóság megvonhatja az adólevonási jogot és még bírságot, pótlékot is kiszabhat.
- Áfaösszegben hibás számlák esetében az adólevonási jogot megtagadhatja az adóhatóság. Ha az eredetileg levonható áfa összegét csökkenti a módosítás, akkor a különbözetet köteles az adózó megfizetni, mint a fizetendő adó összegét növelő tételt. Ha a különbözet növeli a levonható áfa egyenlegét, akkor a különbözetre jogosult az adózó, leghamarabb abban a hónapban, amikor már rendelkezésére áll a módosításról szóló okirat.
- Hibás mennyiség esetén az adóhatóságnak meg kell vizsgálnia az ügylet valós gazdasági tartalmát és a bekövetkező változások után a fentiekben említett módon kell eljárni.
A hibás számla módosítására, az adóhatóság felszólítását követően, legkésőbb 30 napon belül van mód. Ezt követően csak akkor elfogadott, ha a módosítás önhibán kívül nem tudott megtörténni.
Kézi vagy gép kiállítású számlák esetében az alábbi módosítási eljárások elfogadottak:
- Az eredeti számla érvénytelenítése, új számla kibocsátása.
- Egy önálló módosító okirat kibocsátása.
Kézi kiállítású számlák esetében még az alábbi módosítás is elfogadott:
- Rontott adat áthúzása és a helyes adat feltüntetése. Ez csak akkor lehetséges ha olyan adatot módosítunk, mely nem befolyásolja az adót, adóalapot. Az eredeti információnak olvashatónak kell maradnia és a módosítást végző személynek alá kell írnia az összes számlapéldányt, dátumozva.
A javítás igazolására kiállított, számlával egy tekintet alá eső okiratnak az alábbi információkat kell tartalmaznia:
- Kibocsátás dátuma
- Okirat sorszáma
- A javított számlára hivatkozás
- Hibás tartalmi elem megnevezése
- Módosítás természete
- Adóalapra, adóösszegre gyakorolt hatást (ha van ilyen).
Fontos! Az olyan javításokat, melyek 100.000 Ft-ot meghaladó áfatartalmú számlákat érintenek, kötelező bejelenteni az adóhatóságnak.