A Bankszövetség reagált a lakáskassza eltörlésére

A Magyar Bankszövetség közleményt adott ki, melyben arra kéri a kormányt, hogy szakmai egyeztetés mentén alakítsanak ki új konstrukciót az állami támogatás további hatékony felhasználására.

Jelezték: az új formának a magyar családok, a gazdaság és az állami költségvetés közös érdekeit kell szolgálnia.

A szövetség határozottan kiáll a megtakarítás mellett, mint a felelős gazdálkodás egyik fontos pillére, erősíteni kell a megtakarítási hajlandóságot és képességet.

A lakossági megtakarításokat időhorizontjuk alapján a következő növekedési sorba szokás rendezni: bankbetétek, értékpapírok és befektetési alapok, lakástakarékossági konstrukciók, nyugdíjalapok. Most kormányzati intézkedések érintik a két hosszú futamidejű konstrukciót. A Magyar Bankszövetség két szempontra hívja fel ezek kapcsán a figyelmet annak érdekében, hogy erősödhessen a felelős gazdálkodás, nőjön a társadalom pénzügyi edukációs felkészültsége, és legalább fennmaradjon a megtakarítások volumene.

A) Felhívták a figyelmet a nyugdíjpénztári takarékosság a felelős egyéni, családi gazdálkodás kiemelkedően fontos, hosszú távú összetevője. Kiszámíthatóságot, biztonságot visz a társadalom tagjainak életébe a kedvező hozamok mellett. A nyugdíjpénztárakba kerülő források évtizedekre biztosítják a magyar állampapírok, kötvények és tőzsdei befektetések jól kiszámítható fedezetét, így a magyar gazdaság fejlesztésében kulcsszerepet játszanak. További kérés, hogy a cafeteria rendszerébe a kedvezményes munkáltatói befizetések lehetőségét állítsa vissza a kormány.

B) A közlemény kitér a lakástakarék-pénztári megtakarítás fontosságára is, amely az elmúlt két évtizedben a pénzügyi tudatossági stratégia egyik legelfogadottabb és legnépszerűbb eszközévé vált. A lakás-takarékpénztári rendszeren keresztül eddig több mint 3,7 millió lakás-előtakarékossági szerződést kötöttek, jelentősen hozzájárulva az új otthonok megteremtéséhez, csakúgy, mint a lakásfelújításokhoz. A lakástakarékok által a kezdetektől kifizetett összeg mintegy 2000 milliárd forintra hág, ebből körülbelül 1 millió család valósíthatta meg lakáscéljait (2,5 fős átlagos háztartással számolva, és figyelembe véve, hogy egy családon belül 1,5 szerződés van).

A lakás-takarékpénztári termék érdemben hozzájárul az új lakások piacának fellendítéséhez, az ügyfelek ugyanis szívesen kombinálják a kamattámogatott hitelekkel. Ez a megtakarítási forma kiegészíti a csok igényléseket, és a jogszabályban előírt önerő előteremtéséhez is kiváló lehetőséget biztosít.

Mindemellett a lakástakarék-pénztári termék jelentős szerepet játszik a gazdaság fehérítésében is, hiszen a pénz felhasználását mindenkor számlával kell igazolni. A lakástakarék-pénztári rendszer ezáltal jelentős összegű áfát csatornázott be az állami költségvetésbe. A bankszövetség számításai szerint a rendszer közvetlen és közvetett hatásain keresztül a támogatási kiadásokat tartósan meghaladóan járul hozzá a költségvetés bevételi oldalához –hívta fel a figyelmet Magyar Bankszövetség.

(MTI)

A nyilvántartott álláskeresők száma 6,5 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint a szeptemberi zárónapon 251 000 álláskereső volt, több mint 17 ezerrel kevesebb, mint egy éve.

Örülhetnek a kisvállalkozók
Több mint 600 ezer kisvállalkozó adózónak jelenthet könnyebbséget, hogy az alanyi áfamentesség jelenleg nyolcmillió forintos felső határa jövőre tizenkétmillió forintra nő – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára. Hozzátette, hogy a megemelt összeghatár megegyezik a kisadózó vállalkozások (a katával adózók) bevételi határával.

 

A Netrisk.hu szerint átlag 28 ezer forintra változik az éves kgfb
Átlagosan 28 ezer forint lesz a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás (kgfb) éves díja – mondta Sebestyén László, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója október 25-én reggel az M1 aktuális csatornán. A november elején kezdődő év végi kgfb-kampányban 10-15 százalékos díjemelkedés mellett 140-150 ezer szerződést váltó gépjármű-tulajdonosra számítanak a szakértők.

Jelentősen nőtt az átlagkereset Magyarországon
2018. augusztusban a bruttó átlagkereset 321 200 forint volt, 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH. A növekedésre a munkaerő-kereslet élénkülése, a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.

Az engedélyezett lakáshitelek száma ötödével nőtt
Az első hat hónapban mintegy 53 ezer lakáshitelt engedélyeztek 404 milliárd forint értékben, 2017 első fél évéhez képest az engedélyezett hitelek száma 18 százalékkal, összegük 39 százalékkal nőtt - derül ki a KSH Statisztikai tükör című kiadványából.

Eldőlt a lakáskasszák sorsa
Az Országgyűlés kedden kivételes eljárásban határozott a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának kivezetéséről. A döntés nem érinti a már megkötött lakás-előtakarékossági szerződéseket, az állami támogatás a törvény hatályba lépését követően megkötött, illetve meghosszabbított szerződések esetében nem jár majd.

2019-től jelentősen szűkülni fognak a cafeteria lehetőségek. Érdemes minden társaságnak elkezdeni a gondos tervezést, hogy minél kevésbé szenvedjék meg mind munkáltatói mind munkavállalói oldalról a változásokat.

Az eddigi adómentes vagy kedvező adózással adható juttatások jelentős része megszüntetésre kerül. Ezen juttatások mértéke a következő volt:

- Béren kívüli juttatások: 34,5%

- Egyes meghatározott juttatások: 40,71%

Ezek a juttatások 2019-től a béreknek megfelelő közterhek megfizetése mellett adhatóak, így a fenti közterhek helyett 81,95% többlet költséggel kell számolni.

A változás majdnem az összes közkedvelt juttatási elemet érinti, így alaposan át kell gondolnia a munkáltatóknak a jövő évi pénzügyi stratégiájukat.

Mik kerülnek eltörlésre az adómentes juttatások közül? Íme a lista:

- Lakáscélú munkáltatói támogatás

- Mobilitási célú lakhatási támogatás

- Diákhitel törlesztés támogatás

- Kockázati biztosítási díjának munkáltató általi megfizetésének lehetősége

- 100 000 forint pénzjuttatás eltörlése a béren kívüli juttatásokból

- Helyi utazási bérlet

- Egészségpénztári és nyugdíjpénztári hozzájárulás lehetősége

- Iskolakezdési támogatás

- Munkahelyi étkeztetés

- 3 alkalom helyett évente csak 1 alkalommal adható a minimálbér 10%-át meg nem haladó ajándék

Célszerű cafaterián túli elemekben gondolkodni a továbbiakban, pl. MRP, MÉP, célzott szolgáltatások. Ezeknek a juttatásoknak az adózása továbbra is kedvező lesz.

2014 és 2016 között kilenc százalékpontot csökkent az áfarés – azaz a költségvetésből kieső áfabevétel – Magyarországon. Ezzel jelentősen javult a forgalmi típusú adók beszedésének hatékonysága.

Idén is lesz nyugdíjprémium - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 28-án (pénteken) a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Hogy mi is ez pontosan, körbejárjuk rövid cikkünkben. Az ado.hu számításai szerint legfeljebb 14-16 ezer forintos nyugdíjprémiumra számíthatnak a jogosultak.

A június-augusztusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 484 ezer volt, 39 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,8 százalékponttal 69,4 százalékra emelkedett egy év alatt – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az év első nyolc hónapjában a költségvetés főbb adóbevételi tételei jelentősen növekedtek az előző év azonos időszakához képest – mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán. Példaként említette, hogy általános forgalmi adóból és személyi jövedelemadóból mintegy 170 milliárd forinttal több bevételt számoltak el, mint 2017 első nyolc hónapjában.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége nem engedné középiskolába, akinek az általánosban nem sikerül elsajátítania az alapvető szövegértési és számolási készségeket, a tankötelezettséget pedig 16-ról 18 évre emelnék vissza.

Júliusban 12,8 százalékkal volt magasabb a bruttó átlagkereset az egy évvel korábbinál, az első hét hónapban 12,1 százalékkal nőttek a munkajövedelmek - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A keresetek emelkedése ezzel tovább gyorsult a májusi 10,9 és a júniusi 11,2 százalékos emelkedés után.