Mire figyeljünk munkaszerződések készítésekor?
- 2017. szeptember 12. kedd, 08:54
Bár egy munkaszerződés megírása sokak számára egyszerű és rutin feladatnak minősülhet, mégis rengeteg hibalehetőség rejlik benne. Számos olyan buktató létezik melyek jogvitákhoz vezethetnek vagy szimplán csak a munkáltatói érdekeket sértik. Összeszedtünk néhány sűrűn előforduló példát, melyekre fontos odafigyelni munkaszerződés megalkotásakor.
1. Munkavállaló vagy munkáltató kötelezettsége?
Akarva vagy akaratlanul sokszor elkövetett hiba, hogy olyan kötelezettségek, melyek a munkáltatót kellene, hogy érintsék, mégis a munkavállalót kötelezik bizonyos dolgokra. Például sok munkaszerződésben az van meghatározva, hogy ha a munkaviszony a meghatározott időtartam előtt szűnik meg, a munkaruha, belépőkártya és képzés költségeit a munkavállalónak kell megtérítenie. Általánosságban elmondható, hogy a munkaviszony során felmerülő költségek megtérítése a munkáltató feladata. Természetesen léteznek kivételes esetek, mikor például szándékos kárt okoz a munkavállaló.
Hasonló félreértés szokott lenni akörül, hogy ki a felelős a munkavédelemért olyan esetekben, mikor a munkavállaló saját munkaeszközét használja. Bár az eszköz tulajdonosa a munkavállaló, mégis a munkáltató a kötelezettség alanya, ő felelős a szükséges munkavédelem biztosításáért.
Hasonló félreértés szokott lenni akörül, hogy ki a felelős a munkavédelemért olyan esetekben, mikor a munkavállaló saját munkaeszközét használja. Bár az eszköz tulajdonosa a munkavállaló, mégis a munkáltató a kötelezettség alanya, ő felelős a szükséges munkavédelem biztosításáért.
2. Hibás eltérések
Eltérő rendelkezésnek nevezzük azokat az alkalmakat melyeket a törvény külön nevesít, hogy azok esetében a megállapodás vagy kollektív szerződés a törvényi szabályoktól eltérhet. Munkaszerződés készítésekor rendszeresen elkövetett hiba, hogy az eltérési lehetőségeket és eltérő rendelkezéseket félreértelmezik, ebből adódóan jogilag hibás lesz az elkészített munkaszerződés. Felmondási időre vonatkozó előírásoktól való eltérésnél sűrűn előfordul, hogy a felek 6 hónapnál hosszabb felmondási időt határoznak meg, a Mt. 85. § -re hivatkozva. Ilyenkor azonban elfelejtik, hogy a főszabályoktól csak akkor lehet eltérni, ha az a munkavállaló javát szolgálja. Kivéve a kollektív szerződések esetében, hiszen olyankor általánosságban el lehet térni a szabályoktól.
3. Bérpótlék körüli félreértés
Gyakori hiba, hogy a felek úgy állapodnak meg a bérpótlék kifizetésében, hogy az nem követi a Munka Törvénykönyve szerinti eljárást, arra hivatkozva, hogy az inkább bérpótlékarányban kerül meghatározásra. Semmisnek tekinthető ez a megállapodás, hiszen az átalány szabályozás nem térhet el az Mt. 145. § szerinti szabályozástól. A bérpótlékok nevesítése szükséges és az átalánynál átlagot kell nézni.
4. Munkavégzés helye
A 2012. évi I. tv. (Mt.) változásait sokan még mindig nem veszik figyelembe, ugyanis a munkavégzés helyét feltüntetni a munkaszerződésben már nem kötelező és a változó munkahely meghatározás sem létezik már. Változó munkavégzés esetében inkább tágabb földrajzi helyet kell kijelölni, így az utaztatás sem minősül szerződéstől eltérő foglalkoztatásnak.