Ha kevés a CSOK, akkor jöhet a NOK

2016. március 17. csütörtök, 09:16

A magyar országgyűlés március 17-én megszavazta a kormány otthonteremtési programjának egy új elemét, a Nemzeti Otthonteremtési Közösségekről (NOK) szóló törvényt, melyet már most sokan csak a „Nemzeti Lakáslottó” törvényként emlegetnek.

Az elfogadott törvényjavaslat alapján azon magánszemélyek, akik önkéntesen egy Nemzeti Otthonteremtési Közösséghez, vagyis NOK-hoz csatlakoznak, kötelezettséget vállalnak arra, hogy egy előre meghatározott összeget, egy meghatározott ütemben befizetnek a közösséget működtető, szervező cégnek, mely annak vagyonát is kezeli. Ilyen közösség szervező egyébként csak Magyarországon bejegyzett, minimum 100 millió forintos alaptőkével bíró Zrt. lehet. Persze egy szervező nem csak egy, hanem akár több közösséget is működtethet, mely működtetésért a közösség tagjainak szervezési díjat kell részére megfizetniük.

A javaslat szerint a szervező az általa meghatározott rendszerességgel nyilvános kiválasztást, sorsolást tart a tagok között, melynek nyertese, vagy nyertesei számára a közösség az új lakás vásárlásához az addigi megtakarításaikon felüli hiányzó összeget kamatmentesen megelőlegezi számukra.

Persze a közösség tagjainak befizetései után állami támogatás is jár, mely a befizetési kötelezettség 30%-a, de maximálisan havi 25.000 Ft. Emellett az is fontos kritérium, hogy a megtakarítások kizárólag új ingatlan vásárlására fordíthatóak, melynek szerződéses értéke 10 és 40 millió forint közé kell, hogy essen. Ha a kisorsolt közösségi tag ennél nagyobb értékű ingatlant szeretne vásárolni, akkor a maximum határ fölötti részt az adásvétel során neki kell megfizetni, mégpedig egy összegben.

Emellett a törvényjavaslat arra is lehetőséget biztosít, hogy a szervező az új ingatlant vásárló tag régi ingatlanját megvásárolja, vagyis beszámítsa azt.

A kiválasztásra pedig a törvényi keretek két módot tesznek majd lehetővé a szervező számára. Az egyik a sorsolás, a másik pedig a licit. A licitálási kiválasztás esetén azon tagok bírnak elsőbbséggel, akik 20 százaléknál magasabb előtakarékossági befizetést és ennek mértékéhez igazodó szervezésidíj-fizetést vállaltak, és azt teljesítették is. Ha több tag is azonos mértékű előtakarékossági befizetést és szervezésidíj-fizetést teljesített, akkor közöttük sorsolással döntenek a kiválasztásról.

Egy ilyen Nemzeti Otthonteremtési Közösséghez egyébként minimálisan 120 tagra lesz szükség, és maga a közösség határozott időre, minimum 10, maximum 15 évre jön létre. Ami viszont fontos, hogy az ezen közösségekbe történő befizetésekre nem terjed ki az OBA kártalanítási alapja.

Az otthonteremtési program ezen új eleme egyébként nem érinti a lakás-takarékpénztárakat, azok szerepe és állami támogatása nem változik. Az országgyűlés a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényt ugyanakkor úgy módosította, hogy a nok-ba történő befizetés is lakáscélú felhasználásnak minősül, így a lakáskasszás, állami támogatással növelt megtakarítás is felhasználható a nok-os befizetésre.