Jövőre még kedvezőbb feltételeket biztosít a kisvállalkozók körében legnépszerűbb adózási forma. Lássuk, miben változnak a kata paraméterei!

Egyáltalán, mi is a kata, azaz a kisadózó vállalkozók tételes adójának lényege? Ha ezt az adózási formát választja (mint kisvállalkozó), nem kell számkupacokban elvesznie és a végösszeg miatt izgulnia: minden hónapban ugyanazt a fix összeget fizeti be (kivéve a helyi iparűzési adót, amit külön kell rendezni). Az egyszerűsített folyamat révén elkerülheti, hogy egyenként kelljen foglalkoznia például a vállalkozói személyi jövedelemadó, átalányadó, társasági adó, egészségügyi, szocális és szakképzési hozzájárulás befizetésével és könyveltetésével.

Ki választhatja a katát? Bizonyos feltételekkel minden egyéni vállalkozó, egyéni cég, egyéni tulajdonú bt és egyéni tulajdonú közkereseti társaság. Egyéni vállalkozóként dolgozhatunk fő-és mellékállásban. Mik a főbb különbségek? Míg főállású vállalkozóként társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra is jogosulunk, mellékállású vállalkozóként erre nem tarthatunk számot - hiszen a törvény feltételezi, hogy meglévő munkahely mellett űzzük a tevékenységet. Nagy előnye a rendszernek, hogy minimális ügyintézéssel beléphet bárki, aki megfelel a feltételeknek, és már működő vállalkozások is átjelentkezhetnek, akár év közben is. Fontos tudni viszont, hogy megszüntetett katás adóviszony után 24 hónapig nem választhatjuk újra ezt az adózási formát.

Lényeges pontja a katát szabályozó törvénynek, hogy a havi fix adó csak évi 6 millió forintos bevételig érvényes; ha meghaladjuk ezt, a bevétel 40%-a ugrik. Ez sok kisvállalkozó számára problémát okoz, hisz nem kis számokról van szó. Cikkünk egy idevágó, jelentős törvényváltozás apropóján született, ugyanis az új döntés alapján 2017-től a 6 milliós összeghatár 12 millióra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy évi 12 milliós bevétel esetén is 50.000 Ft marad a kata adó a főállású egyéni vállalkozók számára.

Bár a törvény rendkívül kedvező, és valószínű, hogy ezáltal a katás rendszerben adózók száma növekedni fog, néhány esetben problémát okozhat, hogy az alanyi áfamentesség bevételi összeghatára nem kétszereződött meg; csupán 8 millióra nőtt az eddigi 6 millióról. Mit is jelent ez? 6 - illetve jövőre 8 - millió forint bevétel alatt a tevékenysége nem áfaköteles, ezért a szolgáltatása, terméke árára nem kell rászámolnia a 27%-ot. Ezt meghaladó bevétel esetén viszont már igen, tehát jövőre a 8 és 12 millió forintot könyvelő/ megszerző vállalkozók valamivel nehezebb helyzetben lesznek 8 millió alatt kereső társaiknál.

A katázóknak azonban még ezzel együtt is messze megéri majd az üzlet - az új törvénymódosítások által nem csak a “vállalkozókedv” növekedésére lehet számítani az országban, de a csalások számának csökkenésére is.