Változhat a Szép-kártya és az Erzsébet-utalvány rendszere az Unió döntése alapján
- 2016. február 26. péntek, 10:11
Az Európai Unió Bírósága szerint sem az Erzsébet-utalvány sem pedig a Szép-kártya rendszere nem egyeztethető össze az uniós szabályokkal, mivel azok sértik a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát az unión belül.
Az Európai Bizottság még tavaly tavasszal nyújtott be kötelezettségszegési keresetet Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságánál, mely most megállapította, hogy a magyar cafeteria rendszer több pontján is szembe megy az uniós irányelvekkel.
A probléma, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát, sőt a magyar jog bizonyos esetekben még arra is kötelezi a SZÉP-kártyát kibocsájtó vállalkozásokat, hogy a magyar jog szerinti gazdasági társasági formában működjenek. Emellett ezen kibocsájtók olyan gazdasági társaságok leányvállalataként kell, hogy működjenek, melyek maguk is a magyar jog szerint jöttek létre. Az a kikötés, mely szerint mind a leányvállalatnak, mind pedig az anyavállalatnak a magyar jog szerint kell létrejönnie, magában foglalja, hogy a székhelyüknek is Magyarországon kell lennie, ez pedig a szabad letelepedés korlátozását jelenti.
Az Európai Unió Bírósága szerint a magyar cafeteria rendszer egy másik uniós jogot sértő pontja, hogy a SZÉP-kártya kibocsájtójának minden 35.000 főnél nagyobb lélekszámmal bíró magyarországi településen az ügyfelek számára nyitva álló helyiséget kell fenntartania. Ennek nyilván a magyarországi székhellyel nem rendelkező pénzintézetek már alapból nem tudnak megfelelni, mely hátrányos megkülönböztetés a más tagországok pénzintézeteivel szemben. Azzal, hogy a jogszabály gyakorlatilag rákényszeríti az esetleges kibocsájtót, hogy hazánkban székhellyel és telephelyekkel is rendelkezzen, megfosztja a szolgáltatókat azon joguktól, hogy magyarországi letelepedés nélküli, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás mellett döntsenek.
A Európai Unió Bírósága döntésében arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós joggal szintén összeegyeztethetetlen a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt (MNÜA) monopól helyzetbe hozása ezen a piacon, mellyel a jogszabály megsérti a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát is. A törvény szerint ugyanis az utalványokat csak az MNÜA árulhatja a munkáltatóknak, és a bevételeket szociális tevékenység vagy munka finanszírozására fordíthatja.
Persze felmerülhet a kérdés, hogy egy munkáltatónak miért pont SZÉP-kártyában, vagy Erzsébet-utalványban kellene a béren kívüli juttatásokat biztosítania munkavállalói számára? Miért nem mondjuk Sodexo melegétel utalványt ad?
Mint tudjuk, a magyar adójogi szabályozás lehetőséget kínál a munkáltatóknak, hogy adókedvezmény igénybevételével, béren kívüli juttatásként Széchenyi-pihenőkártyát (SZÉP-kártya) és Erzsébet-utalványt adjanak a munkavállalóiknak. A törvény azonban azt is előírja, hogy az említett adókedvezmény csak abban az esetben vehető igénybe, ha ezen két cafeteria valamelyikét nyújtja.