Hogyan kell adóznom, ha házhoz járok takarítani?

2015. szeptember 21. hétfő, 09:25

Milyen adófizetési kötelezettségek vonatkoznak a bébiszitterekre, a házaknál takarító, vagy kertészeti munkát végző személyekre, vagy éppen az idősgondozókra? Ez egy érdekes kérdés lehet, hiszen ezen munkakörök idehaza is egyre népszerűbbek.

Az ilyen háztartási munkák adórendszeren kívül eső keresettel járó munkaviszonynak számítanak, vagyis az ezek után kapott jövedelem adó- és járulékmentes. Persze ennek feltétele, hogy a munkaviszony kizárólag magánszemélyek között jöhet létre, és természetesen ennek egy bejelentési kötelezettsége is van, melyhez hozzátartozik egy havi 1000 Ft-os regisztrációs díj megfizetése is. Emellett jelentős könnyítés az is, hogy az ilyen jellegű munkaviszonyok esetén munkaszerződés megkötése sem szükséges.

Ennek a fajta adómentes munkaviszonynak az a lényege, hogy a magánszemélyt, aki saját jövedelméből már egyszer leadózott, ne terhelje újabb adóteher, ha egy másik magánszemély számára biztosít munkalehetőséget. Persze csak abban az esetben, ha a törvény hatálya alá tartozó háztartási munka kategóriájában felsorolt tevékenységek valamelyikével bízza a meg a munkáltató magánszemély a munkavállaló magánszemélyt.

Ezen munkakörök pedig a következők:

• takarítás
• főzés
• mosás
• vasalás
• gyermekfelügyelet
• házi tanítás
• otthoni gondozás és ápolás
• házvezetés
• kertgondozás

Mint korábban szó volt róla, a hangsúly azon van, hogy magánszemély bízzon meg egy magánszemélyt az adott munkával, tehát a munkavállaló azt nem végezheti egy cég alkalmazottjaként, vagy egyéni vállalkozóként. Szintén fontos feltétel, hogy a munkavállaló csak a munkáltató családjának magánszükségleteit segítheti munkájával, családi vállalkozást nem, tehát a lakásban takaríthat, de az ingatlannal egybeépített, a család által üzemeltetett kisboltban már nem.

Az ilyen jellegű háztartási munkák, amennyiben az előírt feltételek teljesülnek, adómentesek, azonban a foglalkoztató a munka megkezdése előtt be kell ezt jelentse a NAV-nak, mely során saját adójele mellett a munkavállaló TAJ számát és adóazonosító jelét is meg kell, hogy adja, illetve be kell jelenteni a tényleges foglalkoztatás kezdő napját. Ezt a bejelentési kötelezettséget elvileg minden hónapban szükséges megtenni, de ha a munkáltató előre tudja, hogy a munkavégzés több hónapon keresztül fenn fog állni, akkor a bejelentést akár több hónapra előre is megteheti. Persze ehhez nem szükséges minden hónapban ellátogatni a legközelebbi adóhivatalba, hiszen a NAV weboldaláról letölthető 5T1043H nyomtatvány kitöltésével és annak beküldésével is megteheti ezt.

Ezen felül a munkáltatónak egy 1000 Ft-os regisztrációs díjat is be kell fizetni a háztartási munkakörben foglalkoztatott magánszemély után, viszont ezt minden egyes hónapra, melyben a munkavállalót foglalkoztatta, függetlenül attól, hogy a munkavállaló számára mekkora munkabért fizetett ki. Ezt a regisztrációs díjat minden esetben a foglalkoztatást követő hónap 12. napjáig be kell fizetnie. Fontos, hogy a foglalkoztatott a munkaadó magánszemélytől igazolást is kérhet a munkája után kifizetett összegről, mellyel igazolhatja az adóhatóság felé, hogy a foglalkozást helyettesítő támogatás folyósításához szükséges évi 30 napnyi munkavégzéssel rendelkezik.

Ha tehát szabályosan bejelentjük bébiszitterünket, takarítónőnket, vagy mondjuk kertészünket és munkavégzése után minden hónapban befizetünk 1000 Ft regisztrációs díjat, akkor a foglalkoztatással kapcsolatban semmilyen más adó, vagy járulék nem terhel minket. Azonban ha munkaadó magánszemélyként a fent említett kötelezettségeink közül valamelyiket elmulasztjuk, akkor a munkavállalónak kifizetett bér már tovább nem minősül adómentes juttatásnak, vagyis a munkabér után fizetnünk kell 27% szociális hozzájárulási adót, 1,5% szakképzési hozzájárulást és a kifizetett díj 16%-át mint szja-előleget. Sőt, a munkaadónak kell megfizetnie a 18,5 % járulékot is a foglalkoztatott után, melyről bevallást is be kell nyújtania. Emellett a kötelezettségek elmulasztásával még egy 100.000 forintig terjedő mulasztási bírság megfizetését is megkockáztathatjuk.

Azt fontos megjegyezni, hogy a munkáltató kötelezettségeinek elmulasztásáért a foglalkoztatottat nem terhelheti semmilyen bevallási, vagy adófizetési kötelezettség, viszont a befizetett regisztrációs díj nem jogosít tb ellátásra, így ha a foglalkoztatott nem áll más, tb ellátásra jogosító munkaviszonyban, vagy nem részesül álláskeresési támogatásban, illetve más okból sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra (mondjuk nem nappali tagozatos hallgató, vagy saját jogú nyugdíjas), akkor tb járulékát saját magának kell befizetni. Emellett arra sem árt kitérni, hogy az ilyen foglalkoztatásban eltöltött idő nyugdíjbiztosítási idő megszerzésére sem jogosít fel.

Ezt leszámítva, főként a csekély regisztrációs díjnak köszönhetően, ez a foglalkoztatási forma egyre népszerűbb hazánkban, annak ellenére, hogy még mindig viszonylag csekély bevételforrásként jelentkezik a központi költségvetésben. Bár tény, hogy a regisztrációs díjként befizetett összegek évről-évre nőnek, hiszen míg 2010-ben csupán 800.000 Ft adóösszeg folyt be ilyen címen a központi költségvetésbe, addig tavaly ez már elérte a 26 millió forintot.